Hyster Duramatch és Yale Techtronix targoncaváltók

A Hyster és Yale amerikai gyártók, elsők között gyártottak targoncákat még a múlt század első felében. Jelenleg Hyster Yale Materials Handling néven a New York-i tőzsdére bejegyzett részvénytársaság a világ hatodik legnagyobb targoncagyártója.

Robbanómotoros gépeiknek újabb szériája lényegében megegyezik egymással, de a többi gyártótól teljesen különbözik. Tovább kívánták fejleszteni a hidrodinamikus váltókat egy olyan irányba, amit még senki nem próbált. Így jött létre az első olyan targoncaváltó, amelyik a hidrosztatikus és elektromos targoncák kezelhetőségét kívánta megvalósítani egy hidrodinamikus váltó elektromos szabályzásával.

Meg kell jegyezni, hogy ezeknek a váltóknak is több változata van és vannak olyan kisebb Hyster és Yale targoncák is, amiknek a váltója majdnem megegyezik egy hagyományos hidrodinamikus váltóval. Mi most azt a kísérletet szeretnénk bemutatni, amit a Hyster Duramatch-nak, a Yale pedig Techtronixnak hív és a targoncák jobb kezelhetőségére lenne hivatott és főleg a nagyobb targoncáikba van szerelve.

A váltóért is felelős VSM vezérlőelektronika olyan mennyiségeket figyel, mint a motorfordulatszám, váltó kimeneti fordulatszám, előre-hátrameneti sorok nyomása, váltóolaj hőmérséklet. Működésének lényege, hogy képes a váltó sorait fokozatosan vagy akár a kiválasztott haladási irány ellenére kapcsolni úgy, hogy az elvárt üzemmód a legkényelmesebb legyen a kezelőnek, gyakorlatilag egy hidrosztatikus vagy elektromos targonca vívmányait biztosítja.

Ez egy olyan váltó, ami a képes a kimeneti tengely fékezésére úgy, hogy a forgási iránnyal ellentétes lamellasort is összekapcsolja!

1 - Váltó bemeneti tengely

2 - Előremenet kapcsolósora

3 - Hátramenet kapcsolósora

4 - Kimeneti tengely

A bal oldali képen az előremenet kapcsolt, a jobb oldalin a hátramenet. Ezek a váltók ezeket a kapcsolásokat változtatják, növelik-csökkentik a lamellák nyomását üzem közben a megfelelő működéshez.[/caption]

Nézzük a jellemző üzemmódokat.

1. Indulás

Induláskor a váltó hasonlóan működik hagyományos társaihoz. A hidrodinamikus váltók esetén fontos, hogy a lamellákat összeszorító nyomóerő fokozatosan épüljön fel, azaz ne ugorva induljon el a targonca. Ezt a gyártók a váltó vezérlőszelepébe épített hidraulikus csillapító szeleppel szokták elérni. A Hyster és Yale okos váltói ezt az arányos útváltó szeleppel és vezérlőelektronikával érik el. Az arányos szelep képes fokozatosan nyílni és

egyre több olajat szállítani, ezzel gyakorlatilag azt a munkát végzi el, mint egy ki-be és egy hidraulikus csillapító szelep a hagyományos váltónál.

2. Gyorsulás és sebességváltás

A gyorsulásnál a hagyományos váltókhoz hasonlóan a motor fordulatszámával arányosan nő a gép sebessége. Duramatch és Techtronix váltók viszont a nagytestű gépeknél alkalmazott többsebességes kivitelben mindig automatikusan váltanak sebességet.

Ebből a nézetből felül találhatóak a nyomásszenzorok, oldalt pedig az arányos szelepek.

3. Kúszómenet

A kúszómenet a targoncák egyik fontos üzemmódja, amivel lehetségesek a finom mozgások. A hidrodinamikus váltókon, ha a kezelő megnyomja a lábával a hajtásoldó pedált, akkor a váltó sorairól a nyomást leereszti, a hajtás pedig megszűnik. Emellett egy külön fékpedállal képes arra is, hogy a menetbe kapcsolt váltót állóra fékezze (ezt a nyomatékmódosít teszi lehetővé). A főszereplő targoncákon viszont csak egy pedál van, amivel lehet fékezni és a hajtást is oldani. Ha a kezelő úgy nyomja be a fékpedált, hogy a lábát még nem teljesen vette le a gázról, akkor kúszó üzemmódba kapcsol a váltó. Ilyenkor az előre és hátrameneti sorra is nyomást kapcsol és ezzel egy helyben tudja tartani a gépet egy lejtőn is.

4. Lassulás, fékezés

Minden más hidrodinamikus hajtóműnél ha nagymértékű lassulást kívánunk elérni, akkor meg kell nyomnunk a fékpedált. A Duramatch és Techntronix váltók ezzel szemben elkezdik fékezni az első kereket akkor is, amikor a a kezelő emeli fel a lábát, a gázpedál pedig tér vissza alaphelyzetbe. Ezt a kiválasztott menetiránnyal szemben lévő lamellasor kapcsolásával érik el, arányosan a pedálállással.

5. Irányváltás lenyomott gázpedálnál, nagy fordulatszámon

A Toyota, Jungheinrich, Mitsubishi, stb. gyártók targoncáinál, ha teljesen benyomott gázpedálnál irányt váltunk akkor nagy motorfordulat mellett pörgő kerekekkel történik meg az irányváltás. A számítógéppel vezérelt váltóval szerelt gépeken az elektronika a motor fordulatszámát leveszi, a váltót pedig csak akkor kapcsolja ellentétes irányba, ha a sebesség lecsökken, így nincsenek füstöltő gumik.

6. Végsebesség korlátozása

Ezeknél a váltóknál lehetséges a végsebesség korlátozása is, amit a szerelő tud beállítani. Ezt a motorfordulatszámmal éri el a gyártó, a váltófékezést itt nem használja. Így gyakorlatilag lehetséges, hogy lejtőn lefelé a targonca túllépje a megengedett végsebességet.

7. Tolóüzem

A vezérlőelektronika a motorfordulatszámból és a váltó kimeneti fordulatából látja, ha a gép erősen terhelve van. Ez tulajdonképpen a nyomatékmódosító két oldala közötti csúszást jelenti. Ilyenkor az elektronika csökkenti a motor fordulatszámát.

A gázos gépnek az első hídját javítottuk

8. Hidraulikus funkciók működtetése menet közben

A Linde hidrosztatikus targoncák egyik vívmánya, hogy menet közben az emelés, döntés, kiegészítő funkciók működtetésekor a motorfordulat megnő, a munkahidraulika az elvárt módon működik, de a targonca sebessége nem nő, holott a meghajtó hidraulikaszivattyú fordulatszáma nő. Ilyenkor a Linde vezérlése csökkenti a szivattyú kitérítési szögét és így biztosítotja, hogy a sebesség és a hidraulikus funkció is a kezelőegységek állásával szinkronban működjenek. Az amerikai mérnönök is ezt az eredményt szerették volna elérni először a hidrodinamikus váltóval szerelt targoncákon, de ezt a váltó működtetett lamellasorán alkalmazott nyomás csökkentésével érik el. Például amikor a kezelő emelni szeretne menet közben, akkor a motorfordulatszámot növeli az elektronika, de az előrementi sor nyomását csökkenti.

Ezekkel a módszerekkel tehát a Hyster-Yale bebizonyította, hogy szoftverrel és elektronikával egy hidrodinamikus váltó is működhet úgy, mint egy hidrosztatikus vagy elektromos hajtómű. Ezzel azonban egy olyan rendszert hoztak létre, amihez minden alkatrésznek kiváló állapotban kell lennie, gondoljunk csak arra az üzemmódra, amikor a váltó az előre-hátrameneti sor nyomását is változtatja úgy, hogy a gép fékezve maradjon. Gyakori panasz még az itt igencsak megterhelt váltóolaj túlmelegedése is.

Úgy gondoljuk, hogy ez egy érdekes megközelítés és innováció, de nem véletlen nem követi a többi targoncagyártó, akik még most is egy alapjaiban gyakorlatilag régóta változatlan hajtáslánccal gyártják a gépeiket.

Ha gondjuk van ilyen targoncával keressenek minket, mert szeretjük a kihívásokat.