Bevezetés

Az emelőoszlop szerepe az anyagmozgatásban

Az anyagmozgató gépekre szerelt emelőoszlop vagy más néven targoncaoszlop feladata a teher felvétele, függőleges emelése és süllyesztése. Emiatt az emelőoszlop kulcsalkatrésze minden magasemelésű targoncának.

Alapkivitelét egyrészes oszlopnak hívjuk, amely egy külső, nem mozgó tagból és egy abban függőlegesen mozgó villakocsiból (villatartóból) áll. Napjainkban ez a kivitel már elég ritka, az egy tag  helyett már többől szerelnek össze egy oszlopot. Egy ilyen több profilból összerakott oszlop ki tud nyílni emeléskor és össze tud csukódni süllyesztéskor, azaz alacsonyabb építési magassággal is képes magasabbra emelni. Hasonlóan, mint egy két- vagy háromtagú az adott méretre nyitható alumíniumlétra.

Az emelőoszlopot hidraulikahengerek mozgatják, ezekből kettő vagy több is lehet attól függően, hogy milyen felépítésű a szerkezet. A hengerek az oszlop mozgó alkatrészeit mozgathatják közvetlenül vagy közvetetten emelőlánccal.

Jungheinrich targonca háromrészes, szabademeléses emelőoszloppal

Az emelővillákkal és villakocsikkal ellentétben az oszlopok nincsenek szabványosítva. Eltérnek gyártónként, azaz egy Jungheinrichről nem lehet átszerelni egy Lindére, de eltérnek típusonként is: egy régebbi Still targoncáról nem lehet átszerelni egy ugyanolyan teherbírású újabbra. Azonos típusú gépek esetén viszont lehet cserélni, legalábbis technikailag.

Homlokvillás targoncákon az oszlopot előre és hátra lehet dönteni. A döntési képesség segíti a rakomány felvételét és lerakását, valamint kifejezetten a hátradöntés segíti azt is, hogy biztonságos legyen az áru szállítása, ilyenkor az áru nehezebben tud lecsúszni a villákról.

Cikkünk fő pontjai

Cikkünk első részében ismertetjük az emelőoszlopok különböző kiviteleit és működését. Az egyszerű egyrészes emelőoszloptól eljutunk a bonyolultabb kivitelekig. Minél több részes a torony, annál jobb az építési magasság – emelési magasság aránya.

Megismerkedünk a szabademelés fogalmával és a teherbírás változásáról különböző súlypontoknál és emelési magasságoknál.

Különböző targoncaadapterek megkönnyíthetik az anyagmozgatást, a teherbírást viszont csökkentik. Ismerje meg az alapjait ennek a felhasználásnak is.

A VDI-2198 szabvány segíti, hogy össze tudjuk hasonlítani két targonca műszaki jellemzőit, cikkünkben megismerkedünk az emelőoszlopokat érintő legfontosabb soraival.

Bemutatjuk az emelőoszlop alkatrészeit is, így meg lehet érteni, hogy hogyan is működik ez a fontos szerkezeti egység.

Végül pedig pontokba szedve összesítjük, miket is kell átgondolni targoncavásárlás előtt.

Hogy működnek az emelőoszlopok?

Az emelőoszlop fogalma

Az oszlop a targoncának az a szerkezeti egysége, amely lehetővé teszi, hogy a gép a terhet felvegye és megemelje, majd az áru mozgatása után azt lerakja.

A targonca emelőoszlopa így leginkább a teher függőleges mozgatását végzi. Ezt a főmozgást egészítik ki mellékmozgások is:

• A homlokvillás targoncák emelőoszlopa dönthető előre és hátra: így könnyebben fel lehet venni és le lehet rakni a rakományt, mozgáskor pedig a hátradöntés biztonságossabbá teszi a rakomány szállítását.
• A legtöbb homlokvillás targonca ma már oldalomozgatóval szerelt: ez az adapter szintén az áru felvételekor és lerakásakor jön jól, segítségével kb. 10-10 centimétert lehet a két villát egyszerre balra-jobbra mozgatni, így nincs szükség pontos kormánymanőverekre.
• Tolóoszlopos és oldalvillás targoncák sajátja a kitolható emelőoszlop: a targonca behúzott oszlop mellett rövid és szűk folyosókban tud dolgozni, az oszlop kitolása pedig megengedi a rakomány felvételét és lerakását.

A targonca villakocsijára oldalról vannak rászerelve a villák. Ezek a rögzítőcsapok megemelése után szabadon mozgathatóak, így a villákat igazíthatjuk a különböző raklapnyílásokhoz, rakományhoz

Az emelőoszlop tagokból és villakocsiból áll. Az emelővillák a villakocsira vannak ráhúzva, azon oldalirányban egyenként eltolhatóak, így a villák közötti távolság a rakomány méretéhez állítható.

Hány tagból áll az emelőoszlop (hány részes)?

 Az emelőszerkezet fő tulajdonsága az emelési magasság, azonban az oszlopprofilok száma határozza meg, hogy az adott emelési magasság mellett mekkora az emelőoszlop összecsukott, szerkezeti magassága. Egy alacsonyabb átjáró, mennyezet vagy belógó lámpák esetén gondot jelenthet az oszlop építési magassága.

Egyrészes emelőoszlop

A legegyszerűbb targoncaoszlop egy profilból áll, amelyben egy villakocsi mozog fel és le:

• Ennél a kivitelnél az emelési magasság valamivel alacsonyabb, mint a gép építési magassága, mivel a villakocsinak meg kell állnia, mielőtt eléri az oszloptag tetejét.
• Kevés alkatrészből áll, a villakocsi mozgatását egy hidraulikahenger és egy emelőlánc is képes elvégezni.
• Leginkább már csak gyalogkíséretű targoncákra szerelik.

Többrészes emelőoszlopok

A targoncákon leggyakrabban ma már két vagy háromrészes emelőoszlopok vannak, néhány gyártmányon előfordul még a négyrészes oszlop is, de az utóbbi gépek aránya az 1%-ot sem éri el.

A kétrészes (sztenderd, duplex) oszlopnak egy külső, álló és egy belső, mozgó tagja van. A belső, mozgó tagban foglal helyet a villakocsi. Emeléskor a belső tag és a villakocsi is emelkedik. Az emelést általában 2-3 hidraulika-munkahenger és emelőlánc végzi.

A háromrészes (triplex) oszlopnak van külső, középső és belső tagja is. A villakocsi szintén a belső profilban kialakított pályában mozog. Míg a külső tag itt is áll, a középső és belső tagok, valamint a villakocsi emelkedik amikor a kezelő meghúzza az emelés karját.

A két változat között a lényeges különbség a leeresztett és kiemelt magasság aránya. Amíg a kétrészes teleszkópos oszlopban csak egy tag csúszik ki, addig a háromrészesben kettő. Így azonos összecsukott oszlopmagasság mellett a háromrészes oszlop magasabbra tud emelni. Az emelési magasság szempontjából megfogalmazva pedig az azonos emelési magasságú oszlopok közül a háromrészes lesz az, amelynek kisebb az építési magassága.

A háromrészes oszlop előnyt leginkább alacsony bejáratok esetén biztosít. Új gép vásárlása esetén viszont többet kell érte fizetni, több alkatrésze miatt karbantartása is költségesebb lehet, mint egy kétrészese. A három oszlopprofil pedig szélesebb, mint a kettő, így többet kitakar a rakományból.

A háromrészes emelőoszlop magasabbra (h3) emel azonos leengedett magasság mellett (h1)

Teleszkópos kitolóoszlopok

Vannak olyan targoncák is, amelyek teleszkópos kitolóoszloppal szereltek, erre jó példa a JCB Teletruk. Ennek a gépnek az oldalán van egy kitológém. Egyébként a felépítése megegyezik egy targoncáéval: az első kerekei hajtottak, a hátsók pedig kormányzottak.

A képen egy JCB Teletruk kinyújtott gémmel pakol egy hajóból. Forrás: JCB

Előnye ennek a kivitelnek, hogy a terhet ki tudja nyújtani, így akár képes lehet villahosszabbító vagy kitolóadapter nélkül egy teherautó megrakására. A kinyújtott gémnél viszont figyelembe kell venni a teherbírás csökkenését is.

Szabademelés

Számos targoncás hirdetésben találkozhatunk a szabademeléses emelőoszlop fogalmával, de mit is jelent ez és mikor van rá szükség?

Annyiban különbözik ez a kivitel, hogy az emelés kezdetén nem emelkedik az emelőoszlop, csak a targoncavillák és a villákat tartó villakocsi. Ezáltal emelt villákkal sem lesz magasabb a targonca, át lehet vele hajtani egy alacsony átjárón, de lehet pakolni vele egy olyan helyen is, ahol kisebb a belmagasság.

Amikor már a villák elérik az oszlop tetejét, a szabademelésű oszlop belső tagja is kezd emelkedni

A szabademeléses oszlopváltozat több alkatrészből áll, így drágább, a szabademelés munkahengere csökkenti a kilátást.

Teherbírás és a targonca emelési magassága

A névleges teherbírást az ISO 3691 szabványban rögzítettek szerint határozzák meg a targoncagyártók. Két fontos érték tartozik hozzá, az egyik a legnagyobb emelési magasság, a másik pedig a teher-tömegközéppont távolsága.

A legnagyobb emelési magasság homlokvillás targoncák esetén 10 tonna teherbírásig 3.300 mm. Ha ettől magasabbra szeretnénk emelni, akkor számolnunk kell azzal, hogy a gép teherbírása csökkenni fog. A magasra emelő használt targoncáknál erről a csökkenésről beszámol a terhelési diagram.

Teherbírás és a teher-tömegközéppont távolsága

Teher-tömegközéppont távolság: A teher súlypontja és a villa hátulja közti távolság. A gyártók a névleges teherbírást a következő teher-tömegközéppont távolságokon határozzák meg:

Ezért nagyon fontos, hogy számolni kell azzal, hogy ha a teher-tömegközéppont távolság a mi rakományunknál ettől eltér, akkor meg kell határozni a targonca tényleges teherbírását is az adott terheléssel.

Amennyiben a teher-tömegközéppont távolság kisebb, mint a szabványban meghatározott, nem növekedik a teherbírás. Ha viszont nagyobb, akkor a gép teherbírása csökken.

Terhelési diagram

Az előzőekben már ismertettük, hogy a targonca névleges, katalógus szerinti teherbírása mit jelent. A magasemelésű gépek esetén viszont már figyelni kell a targoncához tartozó terhelési diagramra is. A kitolt teher-tömegközépponton való rakodás is a teherbírás csökkenésével jár.

Toyota 8FBMKT20 targonca terhelési diagramja és annak értelmezése. A targoncák teherbírása csökken nagyobb emelési magasságok és előretolt teher-tömegközéppont esetén

Ezekről a használati körülményekről tájékoztat a terhelési diagram. Valamelyik gépnél részletesebben, valahol csak pár adattal, de minden targoncán ott kell, hogy legyen.

Targoncaadapterek

Speciális eset a targoncák adapterekkel való használata. Ilyenkor két teherbírást csökkentő hatást is figyelembe kell vennünk:

• a targonca villakocsijára szerelt adapter önsúlyát,
• és az adapter fizikai mérete miatt elvesztett teher-tömegközéppontot.

A képen a KAUP gyár bálafogó adaptere látható. Ez a kiegészítő össze tud szorítani egy bálát (például egy szemétbálát), de használata esetén újra kell számolni a targonca teherbírását. A teherbírást csökkenti a saját tömegével, ennek a teher-tömegközéppont távolsága (Z), valamint azzal is, hogy mélysége miatt a V-távolsággal előretolja a mozgatni kívánt rakomány teher-tömegközéppontját is

A leggyakrabban használt hidraulikus adapterek a forgató, szorító, rakománykitoló szereppel teszik lehetővé a bonyolultabb anyagmozgatási feladatokat. Az ilyen targoncaadaptert a gép szabványos méretű villakocsijára lehet felszerelni. A villakocsihoz általában csavaros szorítópofákkal rögzítik, a gépet specializálják egy feladatra, a gyors leszerelés és felszerelés, adaptercsere nem lehetséges.

VDI 2198-szabvány szerinti jelölések

Jó, ha a targoncákat össze tudjuk hasonlítani egymással. A német „VDI” szakmai szervezet ezért alkotta meg a 2198-as szabványt. Így a különböző gyártók termékei között könnyen el lehet igazodni. Nézzük meg a targoncák oszlopainak fő tulajdonságait.

• H1 – Emelőoszlop szerkezeti magassága
• H2 – Szabademelési magasság
• H3 – Emelési magasság
• H4 – Oszlopmagasság emelési véghelyzetben
• H6 – Védőkeret magassága

Emelőoszlop döntése

Az emelőoszlopot lehet dönteni a homlokvillás targoncákon. A rakomány biztonságos szállítása érdekében az oszlopot hátra szükséges dönteni. Ilyenkor egy fékezés esetén is kevésbé csúszik előre az áru.

Az emelőoszlop előredöntésének is hasznát vehetjük az rakat felvételekor és lerakásánál.

A Linde targonca döntőhengere a védőkeret tetejéhez van rögzítve a targoncán, így a döntőhengerre kisebb erő hat, nem kell akkora munkahenger, a védőkeretnek viszont meg kell tudni tartani a targoncaoszlopot, az meglehetősen erős

Targoncáknál egy tömör guminak 30-50 mm kopófelülete is lehet, így szintén a döntési képesség segíti, hogy a targoncavillák vízszintesen állhassanak akkor is, ha az első és hátsó hídon nem ugyanannyira kopott gumik vannak. Segítséget jelenthet akkor is, ha a rakodási, közlekedési hely nem vízszintes.

A targoncák nem tudnak azonos mértékben hátra- és előre dönteni. Az előredöntés korlátozásával a gyártók meg kívánják előzni a rakomány lecsúszásával járó baleseteket.

Az oszlopdöntésért kétutas munkahengerek felelősek. Az emelőoszlop alul egy ponton alá van támasztva, középen vagy felül pedig a munkahengerek kötik a vázhoz.

A gyalogkíséretű targoncák oszlopát nem lehet dönteni.

Az emelőoszlop részei

Oszloptagok, profilok

Emeléskor a targonca hidraulikahengerei a villakocsit és az oszloptagot indítják el felfelé. Az oszloptag fő alkatrésze, az acélprofil, amit méretre vágnak és párokban hegesztik össze. Az összehegesztett profilpár az emelőoszlop tag.

Különböző oszlopprofilok kellenek ahhoz, hogy a targonca emelőoszlopa működni tudjon. Van olyan profil, amelyben maga is gördül egy másikban, ezeknek mindkét oldalán csatorna van, de van egyik oldalról zárt oszlopprofil is, ezekből készülnek az oszlop szélén levő álló tagok.

Görgők

Az emelőoszlop-görgők olyan gördülőcsapágyak, amelyek a villakocsira vagy oszloptagra hegesztett csapra vannak ráhúzva. A görgő külső fele pedig egy oszlopprofilhoz támaszkodik.

A villákat tartó villakocsi és a görgők

Általában egy targoncaoszlopon ugyanolyan méretű görgők vannak minden helyen.

Villakocsi

A villakocsi tartja a targoncavillákat, de más adapter is felszerelhető rá. Az emelőoszlop méretei közül egyedül a villakocsi körömtávolsága szabványosított méret, de ez lehetővé teszi, hogy szabadon cserélhessünk villákat vagy targoncaadaptereket a megegyező teherbírású targoncák között.

A képen látható oldalnézetből egy villa és egy villakocsi. A targonca teherbírásának függvényében változik a villakocsi mérete

Munkahengerek és emelőláncok

Targoncákon az emelést hidraulikahengerek végzik. Ezek rendszerint egyszeres működésű, búvárdugattyús hengerek. Egyszeres működésűek, mert míg az olaj kiszorításával történik a hengerek emelése, a süllyesztést már a gravitációnak köszönhetjük. A búvárdugattyús kialakításnál a krómozott szár a hengertestben lévő olajba merül. Tömítések csak a henger tetején lévő hengerfejben vannak. Ezt a kialakítást olcsó gyártani, jól bevált a targoncák emelőhengerei esetén.

Toyota szabademeléses targonca emelőhengere, az arra szerelt görgő és a felette áthúzott emelőlánc

Szabademeléses oszlopoknál többféle átmérőjű munkahengert is találhatunk. Mindig az a munkahenger emelkedik először, amelynek a legnagyobb az a felülete, amelyet felfelé taszít a hidraulikaolaj. Ez a nagyobb felület biztosítja tehát, hogy a szabademelés hengere emelkedjen először.

A munkahengerek egy görgőt emelnek, ez pedig tolja ki az emelőláncot, így a lánc aljára rögzített villakocsit vagy oszloptagot is emelve.

5 emelőoszlopot érintő kérdés, amit gondoljunk át targoncavásárlás előtt

1. Hol van az árunk súlypontja és milyen nehéz?

Fontos tudni, hogy a targoncák teherbírása 500 mm-es súlyponton érvényes általában. Ha a mozgatni kívánt árunál ehhez képest kitolódik a súlypont akkor nagyobb névleges teherbírású gépre lesz szükségünk, mint a rakatunk tömege.

Ha például a jellemző rakományunk általában egy 2.080 x 2.700 mm-es bútorlapokat tartalmazó, 2.500 kg-os köteg, ennek a súlypontja 1.040 mm lehet, így inkább egy 4,5-5 tonnás gépre van szükségünk, nem pedig egy 2,5 tonnásra.

Érdemes olyan targoncát választani, amelyiknek van még tartaléka, nem a teherbírása határán dolgozik, különösen akkor, ha intenzíven használják.

2. Milyen magasra kívánunk emelni?

Természetesen az emelőoszloppal el kell érnünk azt a legmagasabb helyet, ahová emelni szeretnénk, de figyelembe kell venni azt is, hogy 3.300 mm emelési magasság felett számos targonca teherbírása már csökken, így érdemes figyelni a terhelési diagramot vagy tanácsot kérni a kereskedőtől.

3. Van-e alacsony átjáró vagy helység, ahol használni szeretnénk a targoncát?

A szabademeléses targoncaoszlop ajánlott alacsony helyekre, mert először csak a villákat emeli, majd ha azok kiértek az összecsukott oszlop tetejére, akkor kezdni a belső oszloptagot. Fontos még az is, hogy két- vagy háromrészes oszlopot választunk.

4. Szükségünk van-e hosszabb villára, villahosszabbítóra?

A hosszabb villa persze általában kitolt súlypontot is jelent, de ezek szabványos munkaeszközök, így gond nélkül fel lehet őket rakni egy targoncára.

5.Hogy fogjuk meg az árut? Van-e szükségünk valamilyen targoncaapdapterre.

A targoncaadaptereket a targonca kezeinek is hívjuk, hatékonnyá tehetnek egy munkafolyamatot, a targonca teherbírásából viszont elvesznek a saját tömegük és térfogatuk miatt.

Kivétel lehet az oldalmozgató, mert azt sokszor már a targoncagyártó a villakocsiba építi, ilyenkor a gép teherbírásába nem számít bele.